Dr. Krist Anna fogorvos

Ne maradjanak ki a fogközök!

A fogmosás fogkefével sajnos önmagában nem elegendő: a legalaposabb tisztítás után is a fogak közötti területen a lepedék 30-40%-a megmarad. Ezeket a területeket csakis fogköztisztításra alkalmas eszközökkel tudjuk lepedékmentesen tartani. Erre alapvetően két eszközünk van: a fogselyem és a fogköztisztító kefe. Mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is.

A fogselyem használata

A fogselyem kiválasztásánál fontos, hogy minél vékonyabbat válasszunk. A drogériákban kapható selymek közül sokszor az olcsóbb választás nem a legjobb: ezek gyakran nagyon vastagok, felrojtozódnak, amik nehezítik a fogak közé való bejutást. Személy szerint én nagyon szeretem az olyan fogselymet, aminek az alakja nem fonalszerű, hanem inkább szalag alakú. Mindenkinek egyénileg kell kitapasztalnia, hogy melyiket használja legszívesebben.

A technikánál javasolni szoktam, hogy ne az ujjainkra csavarjuk a selyem két végét, hanem tépjünk le egy 20-30 cm-es darabod, kössük össze a két végét (két csomóval, különben szétcsúszik és kibomlik), így kapunk egy hurkot. Ezt a hurkot könnyű kifeszíteni akár két ujjunk között is, így könnyen hátra tudunk nyúlni a nagy rágófogaink közé is. A másik előnye ennek a formának, hogy a csomóktól kezdve a fogselyem teljes hosszán végig tudunk haladni: minden fogköz után kicsit odébb csúsztatjuk az ujjunkat, így nem ugyanazt a lepedékes, szennyezett fogselyem részt visszük be minden fogközbe újra és újra.

Fontos a technikánál az is, hogy nem elég a fogak közötti részbe bevinni, átpattintani. A fogak között látható egy háromszög alakú ínyrész, ezt a területet is fontos tisztítani: amikor a fogselyemmel átbukunk a két fog között, az ínyháromszög egyik és másik oldalán egészen az íny mellé benyúlva a selyemmel rá kell fordítanunk azt az egyik és a másik fog nyakára is. Ezzel a technikával szépen meg tudjuk tisztítani a fognyakakat a fogközökben.
Kaphatók olyan fogselymek is, amelyek előre ki vannak feszítve egy kis villára. Első ránézésre egyszerűbbnek, kényelmesebbnek tűnhet a használatuk, azonban én inkább a hagyományos változatot javaslom, mivel az előre kifeszített selyemmel nem tudunk olyan szépen az ínyháromszög melletti résekbe benyúlni.

Figyeljünk oda arra, hogy óvatosan használjuk a selymet, ne sértsük meg az ínyt vele, ezt legkönnyebben úgy érhetjük el, ha minél közelebb fogjuk a két ujjunkkal: minél kisebb részt feszítünk ki, így jobban kontrollálhatóak a mozdulataink.

A fogköztisztító kefe

A fogköztisztító kefe használata könnyebb, mint a fogselyemé, egyes esetekben pedig kifejezetten a fogköztisztító keféket javasoljuk inkább. Fiatalabb korban, illetve szépen megtartott fogközök mellett nehézkes lehet a használata, ilyenkor sokszor még a legvékonyabb kefe sem fér be minden fogközbe. Ebben az esetben mindig a selymet szoktam javasolni. Ha valamilyen okból nagyobb rés látható a fogak között, amiket nem töltenek ki az ínyháromszögek teljesen – ennek oka lehet az, hogy a fogak távolabb vannak egymástól, nem érintkeznek; illetve fennálló vagy kezelt fogágybetegség; vagy egyszerűen a korral járó enyhe ínyvisszahúzódás – ilyen esetekben jobb eredményeket tudunk elérni fogköztisztító kefékkel.

A kefe választásánál nagyon fontos az, hogy egy jó márka mellett döntsünk (én a Tepe fogközkeféket szoktam javasolni – ezek jó minőségűek és árban is elérhetőek), az olcsóbb változatok esetén sokszor vastag a középen elhelyezett drót, illetve ennek vége hegyes, amely sértheti az ínyt.

Amikor először használunk ilyen keféket érdemes több féle méretet beszerezni (egyes márkák esetén elérhető több méretből álló kezdő szett is) és kipróbálni, hogy melyik fogközünkbe melyik méret illik. A jó méretű kefe az, amelyet könnyen, feszítés nélkül be tudunk vezetni a fogközökbe, de a sörtéi nem csak kitöltik, hanem kissé elhajlanak, összenyomódnak a fogközben: így dörzsölik a fogak felszínét.
Ezek a kefék a fogközöket szépen kitöltik, azonban az előbb említett ínyháromszög melletti rést nehezen, vagy egyáltalán nem érik el, illetve a fogak összefeszülő, érintkező felszínein sem buknak át, mint a fogselyem. Mérlegelnünk kell tehát, hogy melyiket használjuk: egyénileg eltérő, hogy kinek melyik ajánlott, egyes esetekben akár egyiket és másikat is kellhet alkalmazni.
Mind a fogselyem, mind a fogköztisztító kefe drogériában, nagyobb üzletláncokban könnyen beszerezhető, nagy választék áll rendelkezésre.

A fogköztisztítás bonyolultnak tűnhet a leírtak alapján, azonban hasonlóan fontos szerepe van a szájhigiéné fenntartásában, mint a fogmosásnak. Naponta egyszer el kell végeznünk, hogy elkerüljük a fogászati betegségeket, mint a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Ha korábban nem használt valaki ilyen eszközöket előfordulhat, hogy használatuk során egy-két hétig ínyvérzést fog tapasztalni. Ez teljesen normális jelenség, nem kell tőle megijedni és nem kell leállni a fogköztisztítással: a vérzés oka az, hogy a fogak között felhalmozódott lepedék gyulladásban tartotta az ínyt, amely duzzadt, vérbő, érintésre úgy reagál, mint egy seb. Azonban ha a vérzés alapos tisztítás esetén egy-két héten belül nem múlik el, mindenképp keressen fel fogászati rendelést, ilyen esetben más tényezők: mechanikai irritáció tömések, pótlások, fogkő miatt, vagy akár fogágybetegség is állhat a háttérben.

A nyelv tisztítása

Sokan nem tudják, de nagyon fontos a nyelv tisztítása is. A nyelv természeténél fogva nem sima felszínű, hanem érdes, apró szemölcs-szerű kinövésekkel borított szerv a szájüregben. A kis résekben ugyanúgy, mint a fogakon megtapad és felhalmozódik a lepedék és a baktériumok, melyek rossz szájszagot okozhatnak, valamint gyorsítják a fogakon a biofilm újraképződését. Hogy ezt megelőzzük, fogmosáskor mindig tisztítsuk meg a nyelvünket is: erre használhatunk speciális nyelvkaparó eszközöket, de jól működik akár egy kiskanál, vagy maga a fogkefe is. Én mindig az elektromos fogkefét használom erre a célra: fogmosás után, öblítés előtt kevés fogkrémmel és a fogkefével alaposan megtisztítom a nyelv felszínét is. Első alkalmak során garatreflexet, hányingert válthat ki, ha túlságosan hátra nyúlunk, de idővel hozzászokik a nyelv a tisztításhoz. Ügyeljünk a fokozatosságra: ha nagyon nehézkes a torok felé eső részen tisztítani, szoktassuk ehhez a nyelvet, próbáljunk mindig csak addig nyúlni, ameddig nem kellemetlen. Ha a belső részről kezdjük a mosást és onnan haladunk kifelé, úgy kevésbé lesz érzékeny a nyelv hátsó része a tisztításra.

Beszéljünk kicsit a szuvasodásról, avagy arról, miért lyukadnak ki a fogak és mit tehetünk ellene. A szuvasodás (más néven caries) egy baktériumok által okozott szájüregi „betegség”. A szájüregünkben több száz féle baktérium él, valamint mellettük gombák, vírusok és egyéb mikroorganizmusok. Őket gyűjtőnéven szájüregi mikrobiomnak, vagy szájflórának nevezzük. Közülük vannak olyanok, akik hasznosak számunkra, támogatják az egészségünket, azonban vannak, amelyek szájüregi (és egyéb) betegségeket okozhatnak, ilyen a fogszuvasodás és a fogágybetegség is.

Hogyan károsítják a baktériumok a szájüregi szöveteket?

A fogakon fogmosás után kialakul egy vékony filmréteg a nyálban lévő fehérjékből, amely alapvetően a fogak védelmét szolgálja. Amikor étkezünk, erre a rétegre rárakódik az ételmaradék, illetve a szájüregi baktériumok, amelyből kialakul a lepedék. Az idő előrehaladtával a baktériumok a fogakon egyre többen és egyre többfélék lesznek. Ezt hívjuk a lepedék érésének.

A baktériumok a fogfelszínen megtapadva a lepedékből táplálkoznak. Különböző baktériumok más-más ételeket szeretnek, mint ahogy mi is. A szuvasodásért felelősek a leginkább a szénhidrátokat, cukrokat kedvelik. Ezeket lebontva és megemésztve savakat termelnek. Aki tisztított már vízköves felületeket tudhatja, hogy a savas anyagok, például az ecet, citromsav jól oldják a vízkövet. Ebből a szempontból a fogaink is hasonlítanak a vízkőre, a baktériumok pedig a termelt savakkal oldani tudják a fogszöveteinket, így a fogak felületén érdesség, idővel pedig mélyedések, lyukak alakulnak ki, azaz szuvas lesz a fogunk. Ezekben a mélyedésekben, lyukakban pedig még több lepedék és baktérium tud felhalmozódni, amit a fogkefével sok esetben már nem is tudunk letisztítani.

Itt jön szóba az idő fontossága. Ahogy fentebb említettem, a lepedéknek, más néven biofilmnek idő kell ahhoz, hogy megérjen, ez azt jelenti, hogy egyes baktériumok csak órák-napok múlva kapcsolódnak ehhez a közösséghez. Ezért fontos megjegyezni, hogy nem szükséges minden étkezés után a fogkeféhez szaladnunk. A rossz baktériumoknak kell pár óra, akár egy-két nap, hogy ténylegesen elkezdjék a munkájukat, így elegendő naponta kétszer-háromszor alaposan fogat mosnunk. Fontos azonban, hogy a teljes fogfelszínt megtisztítsuk, a fogak közötti részt is, hiszen ahogy az előző posztokban említettem, a fogkefével ezeket a részeket nem érjük el.

Figyelnünk kell arra, hogy étkezés után várjunk legalább fél órát a fogmosással, mert amikor eszünk valamit, a szájüregünk pH értéke savas irányba tolódik el. Ilyenkor a fogszövetünk kissé meggyengül, a fogkefével könnyebben károsíthatjuk, a vékony felszíni rétegét le is dörzsölhetjük. Ha várunk fél órát – savas ételek esetén egy órát, akkor a nyál segítségével a szájüreg pH értéke normalizálódik, fogaink felszíne is visszaerősödik. Az étkezések utáni savas pH hatás segíti a baktériumok munkáját is, ezért fontos, hogy ne nassoljunk egész nap, mert ilyenkor egyrészt több lehetőség adódik az ételmaradékok felhalmozódására, másrészt a fogak felszíne gyengül a sok savas behatás miatt. Ez igaz az italokra is: gyümölcslevek, üdítők, szörpök stb. mind savasítják a szájüregünket. Nincsenek olyan ételek, amelyeket tiltólistára kell raknunk, viszont figyeljünk arra, hogy lehetőleg 2-3 óra teljen el az étkezések között, édességet és cukros üdítőket pedig a főétkezések után közvetlenül fogyasszunk. Segíthet még az is, ha evés után jó alaposan kiöblítjük a szájunkat vízzel.

A szuvasodások járhatnak fogérzékenységgel, fájdalommal, ilyenkor legtöbbször hidegre, édesre érzékenyek a fogak, amely nyilalló, enyhe esetben pár másodpercig, nagyobb szuvasodás esetén elhúzódó fájdalommal járhat. Sokszor azonban a szuvas fogak nem érzékenyek, nem fájnak, ezért nagyon fontos a rendszeres fogászati kontrollvizsgálat, hiszen ezeket a lyukas fogakat a fogorvos tudja észrevenni.

2025 áprilisban óvodában jártunk két csoportnak, azon belül közel hatvan gyerkőcnek prevenciós előadást tartani.
Hogy miről beszélgettünk?
Elsősorban persze a fogszuvasodás megelőzéséről, ezen belül azonban sok minden szóba került.

Tudjátok-e kik azok a fogmanók és mit csinálnak a fogakkal? Sokan tudták a választ: lyukat vájnak a fogakba, tönkreteszik, megeszik azokat, fekete lesz a fogunk és fájni fog.
Hogyan lehet megelőzni ezt, elkergetni a fogmanókat? Jöttek is az ügyes válaszok: fogmosással.
Bemutató eszközeink segítségével megmutattuk a kicsiknek-nagyoknak hogyan és hol sikáljuk a fogakat, milyen eszközöket kell még használni – sokan ismerték a fogselymet, a fogköztisztító kefe azonban szinte mindenkinek újdonság volt. Ezeket ki is próbálhatták a bemutató mulázsokon.

De mi az, amivel még tehetünk a lyukak kialakulása ellen? Hát azzal, hogy mit eszünk! Megbeszéltük mit és mikor jó enni, milyen ételek károsak a fogakra és miért nem jó a főétkezések között nassolni.
Zöldség vagy gyümölcs után is kell fogat mosni este? Kell bizony: ezt is sokan tudták, hiszen a zöldségek és gyümölcsök is tartalmaznak cukrokat, savakat, melyekről az előző posztban bővebben meséltem.

Nagyon fontos téma volt a tejfogak és a csontfogak kérdése: a nagyok közül sokaknak már volt maradó (csont) foga, azonban azt szinte senki nem tudta, hogy az első maradófogak hol bújnak elő. Nagyon fontos kérdés, hiszen ezek a nagy rágófogak (hatosok) a tejfogak mögött, szinte észrevétlenül nőnek, anélkül, hogy előtte tejfog kiesne. 5-6 éves korban már nagyon kell rájuk figyelni, amint kibújnak alaposan mosni őket, hiszen később nagyon fontos fogak lesznek. Sokszor felnőtt korban ezek romlanak legjobban és leghamarabb, mivel gyermekkorban későn vesszük őket észre és esetleg nincsenek megfelelően tisztítva.

Sokan már voltak fogorvosnál, azonban a gyerekek nagy hányada már fájdalommal érkezett oda első alkalommal. Voltak, akik feltették a kezüket, mikor megkérdeztük fél-e valaki a fogorvostól. Nagyon fontos, hogy a gyerekek még óvodás korukban találkozzanak a fogorvossal, még mielőtt bármilyen fogászati probléma jelentkezne náluk. Ezzel megelőzhető a fogászati félelem kialakulása. Sokat segít az is, ha felnőttként nem beszélünk a rossz fogászati tapasztalatainkról a gyerekek előtt, nem úgy emlegetjük a fogászatot, mint félelmetes dolgot.

Végezetül játszottunk egy kicsit: először fogászati tükröket adtunk körbe párosával, így mindenki kicsit fogorvos lehetett, megvizsgálhatta a párja fogait. Ezután a gyerkőcök sorfalat állva fogakká váltak, majd egy bátor jelentkező bemutatta, mit tanultunk: óriás fogkefével, fogselyemmel és fogközkefével megmosta társait (persze ezt mindenki ki szerette volna próbálni, így cserélődtek a szerepek.)

A Magyar Fogorvostan Hallgatók Egyesülete támogatásával kis ajándék csomagokkal is tudtunk a gyerekeknek kedveskedni, mindenki kapott egy fogkrémet, fogkefét, matricákat, illetve plakkfestő tablettákat, melyek nagy segítséget nyújthatnak a fogmosás megtanulásában kicsiknek és nagyoknak is.

Mi az a fogágybetegség?

A fogágybetegség (szaknyelven: parodontitis) a fogakat körülvevő szövetek – főként az íny, a csont és a fogakat tartó rostok – gyulladásos megbetegedése. Sajnos hasonlóan a fogak szuvasodásához hasonlóan ez az elváltozás is sokszor szinte tünetmentes, nem fáj, nem érzékeny. Amit a páciensek észrevehetnek az fogmosáskor, vagy rágáskor jelentkező fogínyvérzés, esetleg rossz szájszag. Kezeletlenül azonban a fogak kilazulásához és elvesztéséhez is vezethet.

Hogyan alakul ki?

A fő ok a fogakon és az íny alatt felhalmozódó lepedék, amelyben baktériumok élnek. Ezek a baktériumok gyulladást váltanak ki, ami először csak az ínyt érinti (ínygyulladás), de ha nem kezeljük időben, továbbterjedhet a mélyebb szövetekre – ez már a fogágybetegség, mely a fogat tartó csontot és piciny rostokat érinti. Fontos, hogy a betegségre való hajlam öröklődhet, így ha szüleink, nagyszüleink érintettek, fogaik hamar „kilazultak”, vagy gyakran szenvednek ínyvérzéstől, akkor nagyobb eséllyel alakul ki esetünkben is a betegség.

Milyen tünetei lehetnek?

Ínyvérzés fogmosáskor vagy étkezéskor

Duzzadt, piros, érzékeny íny

Rossz lehelet

Íny visszahúzódása, a fogak „hosszabbnak” tűnnek

Mozgó fogak

Fogak közti rések megnövekedése

Hogyan diagnosztizálható?

A fogágybetegség fennállását, illetve annak súlyosságát fogászati székben tudjuk megállapítani erre használt eszközök segítségével. Ilyenkor vizsgáljuk az íny állapotát, a fogak körüli tasakok mélységét, esetleg röntgenfelvétellel a csontveszteséget.

Mi az a tasak? A tasakok a fog mellett mélyebb rések, amelyek a fogágybetegség előrehaladtával alakulnak ki. Ilyenkor a csontveszteség miatt a fogak melletti tartószerkezet sérül, elkezd lebomlani, így a fog gyökerét egyre kevesebb csont tartja, elhúzódik a csontszél a foggyökér csúcsa felé. Az íny azonban általában kisebb ütemben sorvad, sőt, gyulladt esetben duzzadtabb is lehet, így azon a részen, ahol korábban csont volt a fog mellett, már csak a ráboruló íny marad. Ezáltal kialakul egy ínyzseb – azaz tasak a fog mellett, amelybe, könnyen felhalmozódik az ételmaradék, felgyűlik a lepedék és a fogkő, amely táptalaja a fogágybetegséget előidéző baktériumoknak.

Ebből is látható, hogy ez egy öngerjesztő folyamat – minél nagyobb a gyulladás, a tasak, annál több lepedék és baktérium halmozódik fel, amely még erősebb gyulladást okoz. Ezeket a tasakokat mi magunk otthon nem tudjuk tisztán tartani, azonban a fogászati rendelőben kezelve a folyamat megállítható. Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelenti azt, hogy az elveszített csont vissza fog nőni, azonban a további gyulladást és csontveszteséget megakadályozzuk.

Hogyan kezelhető és előzhető meg a fogágybetegség?

Bármilyen rosszul is hangzik a parodontitisz, mint szájüregi betegség, szerencsére általában hatékonyan és egyszerűen kezelhető. Ehhez azonban fontos, hogy minél előbb jussunk el a fogorvosunkhoz, hogy időben legyen diagnosztizálva, emellett kiemelt fontosságú az otthoni szájhigiénia fenntartása.

A fogágybetegséget úgynevezett mélytisztítással (kürettálás) kezeljük a fogorvosi székben, ekkor eltávolítjuk a baktériumokat és fogkövet a fogakról és az íny alól. A műveletet érzéstelenítésben végezzük, először a fogkőleszedéshez hasonlóan depurálunk (a hangos, vizes ultrahangos eszköz, mellyel a fogkövet szedjük le), majd ezután kézi eszközökkel megtisztítjuk, „lekapirgáljuk” a fogak felszínét.

Nagyon fontos, hogy ha mi fogorvosok meg is teszünk mindent a rendelőben, a pácienseink sosem lesznek tasakmentesek, ha az otthoni szájápolás nem megfelelő. Ezért a rendszeres otthoni szájápolás: napi kétszeri fogmosás és a fogköztisztítás (fogköztisztító kefe, fogselyem segítségével) elengedhetetlen ezekben az esetekben.

Súlyos esetben kisebb műtéti beavatkozás is szükséges lehet, ezt úgynevezett parodontológus szakemberek végzik, azonban a műtéti beavatkozást több alkalom után, a nehezen kezelhető fogak esetében szoktuk csak javasolni.

Ezen felül elengedhetetlen a rendszeres kontroll: a fogágy állapota folyamatos követést igényel a fogászati rendelőben. Egyes pácienseinket fél évente, másokat akár három havonta rendeljük vissza kontroll alkalmakra. Sokan a fogágybeteg páciensek közül nagyon hajlamosak a fogkőképződésre, így a kontroll alkalmak akár egy fogkőleszedéssel is kiegészülhetnek.

A boltban, reklámokban sok olyan fogkrémmel, szájvízzel találkozhatunk, melyek a fogínyvérzés megszűnését ígérik. Ezek hatékonyak lehetnek kiegészítő kezelésként fogágybetegeknek, azonban a problémát nem oldják meg, erre csakis a fogorvos által végzett kezelés képes.

Hogyan előzhető meg?

Alapos és rendszeres szájápolás

Rendszeres fogorvosi ellenőrzés (évente 1-2 alkalom, vagy a fogorvosunk ajánlása szerint)

Dohányzás mellőzése (rontja az íny és a csont vérkeringését, ezáltal gyógyulási és ellenálló képességét)

Egészséges táplálkozás

Összefoglalva: a fogágybetegség egy súlyos, de megelőzhető és kezelhető probléma. Minél korábban felismerjük, annál jobb eséllyel lehet megállítani a folyamatot. A kulcs a megelőzés, a rendszeres ellenőrzés és a gondos szájápolás.

A fogágybetegség azonban nem csak szájüregi problémákat okozhat, hanem az egész testünk egészségére hatással lehet. Ezen felül krónikus betegségek elősegíthetik a parodontitisz kialakulását, vagy súlyosbíthatják annak tüneteit.

A fogágybetegség hatása a szervezetünkre:

A fogágybetegség nem csak a fogakra veszélyes – hatással lehet az egész szervezetre is. A szájban kialakuló krónikus gyulladás és a baktériumok bekerülhetnek a véráramba, és távoli szerveket is érinthetnek.

Milyen betegségekkel hozható kapcsolatba a fogágybetegség?

Szív- és érrendszeri betegségek:

A fogágybetegségben szenvedők körében gyakoribb a szívinfarktus, a stroke, illetve a magas vérnyomás. A gyulladásos anyagok károsíthatják az erek falát, fokozva az érelmeszesedés kockázatát.

Cukorbetegség:

A két betegség kölcsönösen erősíti egymást: a kezeletlen fogágybetegség ronthatja a vércukorszint szabályozását, míg a rosszul beállított cukorbetegség súlyosbítja a fogágy állapotát.

Légzőszervrendszeri betegségek:

A fogágybetegség során kialakuló krónikus gyulladás és a szájüregben felhalmozódó baktériumok a véráramon vagy a légutakon keresztül eljuthatnak a tüdőbe, ahol súlyosbíthatják a meglévő légzőszervi problémákat. A kezeletlen ínygyulladás növelheti a tüdőfertőzések, például a tüdőgyulladás vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) fellángolásának kockázatát.

Terhességi szövődmények:

Fogágybetegség esetén nőhet a koraszülés és az alacsony születési súlyú baba esélye. Kismamáknak különösen fontos a megfelelő szájhigiénia fenntartása!

Alzheimer-kór és demencia:

Egyes kutatások szerint a fogágybetegséghez köthető gyulladás növelheti a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázatát.

Mit tehet Ön?

• Az otthoni szájápolás nagyon fontos: megfelelő fogmosási technika mellett kiemelten fontos a fogágybetegek esetében a fogközök tisztítása (lsd. korábbi posztokban)
• Járjon rendszeresen fogorvosi ellenőrzésre: fogágybetegségben érintetteknek ez akár 3-4 havonta szükséges lehet, de átlagosan 6-12 havonta szükséges
• Kezeltessen minden szájüregi gyulladást időben: ha gyulladt, vérzik az ínye látogasson el fogorvosához
• Tájékoztassa fogorvosát, ha krónikus betegsége van: beefolyásolhatja a fogágy kezelését és gyógyulási képességét

A szájüregünk a testünk kapuja, egészsége az egész szervezet egészségét befolyásolja. Ne becsülje alá a fogágybetegség jelentőségét!